Az előző cikkek tartalmához kapcsolódóan szeretnénk eloszlatni néhány tévhitet:
SZÁMLÁT ADÓ MAGÁNSZEMÉLYEKNEK TÖRTÉNŐ KIFIZETÉSEK
Nem helyes az a gyakorlat, amely szerint a számlát adó magánszemélyek (tehát nem egyéni vállalkozók, hanem akik 7-essel kezdődő adószámmal rendelkeznek) számára történő kifizetéseket mindenféle járulék (és szja) levonása nélkül fizetnek ki. Ebben az esetben ugyanis helyesen a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (a magánszemélynek nyilatkoznia kell a kifizetés előtt, ezek szerint kell egyéni járulékokat és szja-t kell vonni, valamint a foglalkoztatónak is járulékokat kell fizetnie – lásd a megbízási jogviszonynál írtakat).
Ha tehát számlát kapunk Kovács Bélától, győződjünk meg mindig arról, hogy Kovács Béla számláján feltüntetett eladói adószám nem 7-essel kezdődik-e (illetve szerepel-e rajta az egyéni vállalkozói igazolvány száma), és amennyiben ezt nem tapasztaljuk, kövessük a fent leírtakat, ellenkező esetben egy APEH ellenőrzés során bizton számolhatunk bírságokkal.
NYUGDÍJASOK JÁRULÉKFIZETÉSE
Nem igaz, hogy a nyugdíjasoknak kifizetett jövedelem után (legyen az munkabér, tagi jövedelem vagy megbízási díj) elhagyható lenne a nyugdíjbiztosítási járulék vonása, legalábbis 2007 áprilisától. Nyugdíjas munkavállalóknál vagy megbízottaknál 9,5% nyugdíjjárulékot (ha magánnyugdíjpénztári tag, akkor is), 4% (és nem 4,5%!) egészzségbiztosítási járulékot, valamint SZJA-t kell vonni, viszont munkavállalói járulékot munkaviszony esetében sem kell vonni. A cég közterhei sajnos ugyanazok, mint a nem nyugdíjas alkalmazott esetében (munkaadói járulékot is kell fizetni munkaviszony esetében).
Amennyiben a nyugdíjas egyben társas (vagy egyéni) vállalkozó, és nem vesz fel jövedelmet, akkor mentesül a tagi jogviszony fejezetben is említett minimálbér utáni járulékfizetés alól, de ez csak azokra a hónapokra vonatkozik, amikor nem történt számára kifizetés. A nyugdíjas társas vállalkozónál viszont tételes egészségügyi hozzájárulást (havi 1.950 Ft) és egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi 4.350 Ft) kell fizetni a jövedelem nélküli hónapokra (is), kivéve az egyéni vállalkozó nyugdíjasok, mert ők az 1.950 Ft EHO alól mentesülnek.
EGYETEMISTÁK JÁRULÉKFIZETÉSE
Nem igaz az sem, hogy az iskola mellett dolgozók (és azok foglalkoztatói) mentesülnek a kapott munkabér vagy megbízási díj utáni járulékfizetés alól. Az egyetemisták kedvezménye számokban mérve mindössze annyiból áll, hogy amennyiben ők társas vállalkozók (pl. Bt vagy Kft ügyvezetők vagy egyéb módon munkát végzők), akkor nem kell utánuk bérkifizetés hiányában a minimálbérnek megfelelő járulékminimumot fizetni. Tételes EHO-t (havi 1.950 Ft) azonban itt is meg kell fizetnie a cégnek, illetve az egyéni vállalkozónak a jövedelem nélküli hónapokra is.
MINIMÁLBÉR KÉTSZERESE
Nem kötelező a járulékokat a minimálbér kétszerese után fizetni, amennyiben nincs tényleges jövedelem kifizetés, vagy van, de az nem éri el a kétszeres szintet (az ún. járulékminimumot, jelenleg 138.000 Ft-ot). A minimálbér kétszeresére vonatkozó előírás először 2006 október 1-én látott napvilágot, és az év hátralévő hónapjaira külön be kellett jelenteni annak tényét, ha a kifizetés nem érte el a járulékminimumot, de nem volt elvárás a dupla minimálbér utáni járulékok megfizetése. 2007 január 1-től már ez a jelentési kötelezettség is megszűnt, hiszen a 2007-től bevezetett havi járulékbevallás miatt az APEH ennek tényéről külön bejelentés nélkül is értesül. A kötelezően fizetendő járulékok alapját tehát elsődleges szabály szerint a kifizetett jövedelem határozza meg, azonban ha ez nem éri el az adott hónapban a minimálbér összegét – akkor a fizetendő járulékok alapja a minimálbér (jelenleg 69.000 Ft).
Reméljük, kis összefoglalónkkal sikerült hozzájárulnunk a munkavégzés hatékony megtervezéséhez és a költségek csökkentéséhez az Ön cégénél is. Következő írásunkban a vállalkozók jövedelemkivételezési lehetőségeivel fogunk foglalkozni.
Pethes Miklós
(Konto Forte Integrált Számviteli Szolgáltatások)
Címkék járulékok, megbízás, munkaviszony
Hozzászólás a fenti cikkhez
