Könyvelő Kereső - www.konyvel.net


A Könyvelő Kereső címtárban közel 370 szolgáltató (könyvelő, adótanácsadó, könyvvizsgáló) közül választhat vállalkozásához megfelelő partnert. Keressen a szaknévsorban vagy kérjen egyedi ajánlatot. A könyvel.net gondoskodik arról, hogy Ön a temérdek céges szolgáltató közül pillanatok alatt megtalálja az igazán megfelelőt.

Szaknévsor
Ajánlatkérés
Munkaajánlatok
Regisztráció
Faliújság
Gyakran ismételt kérdések
Adózás és könyvelési tippek
 
Belépés regisztrált tagoknak
Elfelejtette jelszavát?

Adózás és könyvelési tippek rssAdózás és könyvelési tippek
A Könyvelő Kereső (www.konyvel.net) ötletadó oldala

Hogyan foglalkoztassuk saját magunkat?- A vállalkozók jövedelemfelvételi lehetőségei

Előző cikkeinkben az alkalmazottak adóhatékony foglalkoztatási módjait néztük át. De mi a helyzet magunkkal? Hogyan tudunk megélni saját vállalkozásunkból? Azt tisztán kell látnia minden vállalkozónak, hogy saját cégében megszerzett (és a cég által leadózott) jövedelem még nem egyenértékű a személyes célokra elkölthető (és saját magunk által leadózandó) saját jövedelemmel. Az egyetlen kivétel ez alól az EVA szerint adózó cégek, itt ugyanis az EVA fizetésével a cég is és a vállalkozó is egy csapásra letudták adófizetési kötelezettségeiket. Ráadásul az EVA-s cégekben részt vevő vállalkozók már a minimálbér utáni járulékokkal teljes értékű biztosítottá válnak (bár magas nyugdíjra ne számítsanak), függetlenül attól, hogy mekkora volt a cég bevétele.

Ha azonban cégünk nem EVA alany, hanem társasági adóalany, akkor hiába fizette meg cégünk az áfát, a társasági adót, a járulékokat, az így keletkezett profit még a cégen belül van, ahhoz, hogy abból személyes megélhetésünket biztosítani tudjuk, ahhoz azt még ki kell, hogy vegyük a cégünkből, amely újabb adó- és járulékterheket ró ránk. Hogyan érdemes tehát felvenni jól megérdemelt fizetésünket? Két alapvető jövedelemszerzési lehetősége van a vállalkozónak: vagy tagi jövedelmet vesz fel (ez lehet egy havi rendszeres fizetés is), vagy osztalékot vesz fel (ez egy évben egyszer vehető fel, illetve ha a társasági szerződés megengedi, és egyéb feltételek is fennállnak, egy évben egyszer osztalékelőleg is felvehető).

TAGI JOGVISZONY KERETÉBEN FELVETT ÚN. “TAGI JÖVEDELEM”

Társas vállalkozók - amennyiben a társasági szerződés szerint tulajdonosként jogosultak személyesen közreműködni a társaságban - elsősorban ilyen jogcímen vehetnek fel jövedelmet, amennyiben azt a társaság alapító okirata (társasági szerződése) lehetővé teszi. Az alapító okiratban meghatározott személyesen közreműködő tagok végezhetnek munkát a cégben, és jár nekik valamiféle díjazás, amelynek mértéke viszony már egy taggyűlés keretében is meghatározható. Az ily módon juttatott díjazás megkülönböztetendő a munkabértől, hiszen utóbbi munkaviszony esetében jár, míg esetünkben a tulajdonos vállalkozó tagi jövedelemfelvét címén kaphatja meg fizetését.

A tagtól vonandó egyéni járulékok mértéke ennél a jövedelemtípusnál a legmagasabb, összesen 19,5% (15,5% “TB” járulék (-> A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulékon kívül az egyszerűség kedvéért az egyéni járulékokat (magánnyugdíjpénztári tagdíj, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) is “TB járuléknak” nevezzük.) , 4% vállalkozói járulék), a levonandó szja mértéke (minimum 18%, maximum 36%).  A foglalkoztató fizetendő járulékai összesen 29%-ot (TB járulék) tesznek ki, ezen kívül még 1950 Ft tételes egészségügyi hozzájárulás is fizetendő, gazdasági társaságokat még 1,5% szakképzési hozzájárulás is terheli. Itt nincs 3% munkaadói és 1,5% munkavállalói járulék (felfoghatjuk úgy is, hogy ezek helyett fizetendő a társas vállalkozó által a 4% vállalkozói járulék). A személyesen közreműködő tagok jogviszonyának fontos jellemzője, hogy amennyiben egy hónapban nem jár a tagnak tagi jövedelem (vagy kevesebb jár, mint az egyhavi minimálbér), a járulékokat (19,5% a vállalkozó által, 29%+1.950 Ft a foglalkoztató által fizetendő)  a minimálbér után akkor is meg kell fizetni egészen addig, amíg a személyes közreműködés megállapítható. Kifizetés hiánya esetén a jövedelem nélküli hónapra részben vagy teljesen mentesülhetünk ezen minimálbér utáni járulékok fizetése alól bizonyos esetekben (pl. ha az illető vállalkozónak van már arra a hónapra legalább heti 36 órás munkaviszonya, vagy ha a vállalkozó saját jogú nyugdíjas), de ha kifizetés történik, a járulékokat a számfejtendő bruttó tagi jövedelem után mindenképp meg kell fizetni. A “tagi jövedelem” után adójóváírás nem jár a társas vállalkozónak, ezt a kedvezményt tehát az szja-ból nem lehet érvényesíteni.

OSZTALÉKJÖVEDELEM

A cég által leadózott profitot a vállalkozók a beszámoló elkészültekor egyszeri alkalommal felvehetik. A vállalkozók 25% (illetve bizonyos értékhatár felett 35%) szja-t fizetnek, valamint 14% egészségügyi hozzájárulás is terheli ezen jövedelmüket (utóbbi 450 ezer ft-ban van maximalizálva).

A kétféle jövedelemkivét adó- és járulékkonzekvenciáit az alábbi táblázatban hasonlíthatjuk össze:

 

Láthatjuk, hogy a cégköltségként elszámolt tagi jövedelem és céges járulékai csökkentik a társasági adót, és a megmaradt céges eredmény további kivételével együttjáró további közterheket is, olyannyira, hogy jobban megéri “bérként” (tagi jövedelemként) felvenni a saját fizetésünket (cégben megtermelt profitunkat), semmint azt osztalék formájában kivenni. Talán meglepő, de igaz ez még akkor is, ha olyan vállalkozók vagyunk, akik máshol már megfizetjük a (legalább a) minimálbér utáni járulékokat (harmadik oszlop).

NEM TÖRVÉNYES LEHETŐSÉGEK

Az egyik leggyakoribb szituáció, amikor - meg akarván kerülni a járulékok fizetését - magánszemélyként hivatalosan nem veszünk fel cégünkből tagi jövedelmet, hanem a cég által ugyan leadózott (társasági és különadó) profitot (amely a cég bankszámláján vagy házipénztárában realizálódik) magánszemélyként minden további adózás és járulékfizetés nélkül felvesszük és elköltjük saját megélhetésünkre. A cég könyvelője ilyenkor nehéz helyzetben van, hiszen tényleges kivétként való elszámolásához a tagi jövedelemmel kapcsolatos járulékokat és szja-t kellene bevallania és befizettetnie a cégvezetővel. Ehelyett a megtermelt bevétel a könyvelésben a cégvezető “óhajára” cégen belül marad, a házipénztárban (vagy tagi kölcsönként) kimutatva, amely a házipénztárat (vagy a tagi kölcsön állományt) ily módon az évek során több millió forintra duzzaszthatja, és nagy problémát jelenthet annak legális keretek között történő “eltüntetése”.

Ennél egy kicsit rafináltabb megoldás, amikor a tulajdonos olyan számlákat is gyűjt és számol el költségként, amelyek valójában nem a cég vállalkozási tevékenysége érdekében merülnek fel. Ezáltal a cég adóalapja elvileg csökkenthető, másrészt a számlával lefedett pénzösszeg is a tulajdonos zsebébe varázsolható a tulajdonos vállalkozó adó- és járulékfizetése nélkül. Azonban ezt a megoldást sem ajánljuk, mert az APEH egyre szigorúbban ellenőrzi a cégek kiadásait, és amint azt látja, hogy tipikusan nem vállalkozási célú költségek lettek elszámolva (ilyen példa lehet a mosógép), vagy olyan mértékben vannak elszámolva költségek, amelyek nem életszerűek (pl. 5 db számítógép beszerzése egy egyszemélyes tanácsadói cégnél több mint gyanús), esetleg olyan tevékenységgel összefüggésben számoltunk el költséget, amellyel kapcsolatosan éveken keresztül nincs számottevő bevételünk, akkor ne számítsunk az APEH jóindulatára egy esetleges ellenőrzés során. A sumákolás nemcsak a cég ellenőrzésével, hanem a magánszemélyek vagyongyarapodására irányuló vizsgálatával is tettenérhető. Ha végiggondoljuk, hogy az APEH által kiszabott büntetés, késedelmi kamat és a megállapított adóhiány az eredetileg befizetendő és megspórolni kívánt adó és járulék kétszeresét is meghaladhatja, könnyedén belátható, hogy az ilyen megoldások hosszú távon nem kifizetődőek, nem éri meg a kockázatot.

Amit viszont javasolni tudunk, az az, hogy használjuk ki a törvény adta lehetőségeket, amelyekkel - mint ahogy azt előzőekben bemutattuk - nem is járunk olyan rosszul, mint ahogy azt gondolnánk. Szánjunk egy kis időt néhány egyszerűbb számításra, könyvelőnkkel való konzultációra, és esténként majd nyugodt lelkiismerettel hajthatjuk fejünket a párnára!

Pethes Miklós
(Konto Forte Integrált Számviteli Szolgáltatások)

Címkék munkaviszony, vállalkozás

7 hozzászólás a(z) “Hogyan foglalkoztassuk saját magunkat?- A vállalkozók jövedelemfelvételi lehetőségei” című cikkhez

  1. Kata

    Kedves Miklós!

    Ezt írja: “Ehelyett a megtermelt bevétel a könyvelésben a cégvezető “óhajára” cégen belül marad, a házipénztárban (vagy tagi kölcsönként) kimutatva”.
    Mit jelent az, hogy tagi kölcsönként kimutatva marad benn ez a jövedelem?
    A tagi kölcsön nem azt jelenti, hogy a vállalkozó mondjuk nem ad számlát minden bevételéről és viszont mindenféle kiadási számlákat elszámol, és ezek lefedésére tesz be tagi kölcsönt? A “feketén” kivont pénz hogyan jön össze a tagi kölcsönnel?
    Köszönettel: Kata

  2. Kerezsi László

    Kedves Miklós!

    Evás cégből a bérek után befizetet adók és járulékok ( iparűzési adó), valamint a negyedéves eva megfizetése után a tag átutalhatja a megmaradt jövedelmet a saját számlájára?
    Egyesek szerint csak évvégén lehet kivenni az Evas cégből az adózás utáni jövedelmet. Ha ez igaz akkor miért? Hiszen a negyedév lezérésa adók befizetése után nincs más adózási kötelezettség, miért nem lehet negyedévenként kivenni a jövedelmet?

    Üdv László

  3. Pethes Miklós

    Kedves Kata!

    Amit ír, azt valóban tagi kölcsönnek hívjuk (a tag ad kölcsönt a cégnek), de az is tagi kölcsön, amikor a cég ad kölcsön a cég házipénztárából a tagjának, csökkentve ezzel az irreálisan magas házipénztár állományt. Nyilván az ilyen fajta tagi kölcsön sem szerencsés.

  4. Pethes Miklós

    Kedves László!

    Amennyiben “bevételi nyilvántartás” alapján vezetett betéti társaságról van szó, akkor minden további nélkül, hiszen a bevételi nyilvántartással működő társaságokra az eva törvény 22.par. 1.bek. szerint nem vonatkoznak az osztalékkal kapcsolatos törvényi előírások. Azonban ha kettős könyvvitellel vezetik a könyvelést (Kft-knél kötelező a kettős könyvvitel!), akkor egy évben egyszer lehet osztalékot fizetni, az éves beszámoló jóváhagyásakor (ez szerencsés esetben legkorábban január vége lehet, legkésőbb május 31), azaz például a 2009-ben megszerzett bevételeket csak 2010 elején lehet kifizetni osztalék jogcímén. Amennyiben a társasági szerződés rendelkezik arról, hogy évközben osztalékelőleget is fel lehet venni, akkor nem kell egy egész évet várni, hanem félév elteltével - köztes beszámoló készítésének ismeretében - határozhat a taggyűlés úgy, hogy a tagok számára osztalékelőleget fizet. De osztalékelőleget is csak egy évben egyszer lehet jóváhagyni. Minden egyéb kifizetés a tagok részére, amely év közben és nem a fentiek szerint történik, nem minősül osztaléknak, és ezáltal egyéb jövedelemnek minősül, amely után sajnos szja-t és járulékokat kell fizetni.

  5. Boráros Elvira

    Az ügyvezető aki egyben tag is, ügyvezetésen kívüli személyes közreműködésére tekintettel, havonta a minimálbér kétszeresének megfelelő összegű tagi jövedelmet vesz ki és e szerint fizeti azok terheit. Időközben a cég nehéz anyagi helyzetbe került, az összes alkalmazottját elbocsátotta és telephelyét bérbe adta. Egyedül az ügyvezető maradt, aki kb. háromhavonta 1-2 napot “személyesen közreműködik” (ügyvezetésen kívül). Ebben az esetben mi a teendő? Évi 4-8 nap munkavégzés mellett is meg kell fizetni havonta a minimálbér kétszerese utáni járulékokat, tagi jövedelem címén? A tag nincs más jogcímen biztosítva, de lehetősége lenne biztosított mezőgazdasági őstermelővé válni. Ebben az esetben mi a legálisan legtakarékosabb módszer?

  6. Pethes Miklós

    Kedves Elvira!

    Sajnos az ügyvezetés is személyes közreműködésnek minősül. Azaz, ha az ügyvezető ténylegesen nem is végezne a cégen belül munkát, azon kívül, hogy cégvezetősködik (aláír, átutal, levelez, stb.), legyen ez akár csak évi 3 óra, akkor is teljes értékű biztosítottnak számít az ügyvezetősége miatt. Nem lehet megbízni valakit a cég ügyvezetésével, akinek már van biztosítási jogviszonya? Megjegyzendő még, hogy nem kötelező a minimálbér kétszerese utáni járulékokat fizetni, elég a minimálbérnak megfelelő járulékszintet fizetni, főleg, ha ezt a minimálbérnek megfelelő összeget fel sem veszi. (Erről írtunk már korábbi cikkeinkben.)
    Nem találom jobb megoldásnak ebből a szempontból a mezőgazdasági őstermelővé válást, ugyanis ez esetben mezőgazdasági őstermelőként kellene megfizetni a minimálbér utáni járulékokat. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése összetett kérdés, itt találhat bővebb információt:
    http://www.apeh.hu/adoinfo/jarulek/ostermelo_bizt.html

    Üdvözlettel:
    Pethes Miklós

  7. Boráros Elvira

    Kedves Miklós!
    Köszönöm gyors és szakszerű válaszát. Még egy kérdésem lenne a fentiekkel kapcsolaban. Az ügyvezető már 7 éve őstermelő mint családi gazdaság tagja. Mivel társas vállalkozóként biztosított ezért őstermelőként nem kellett bejelentkeznie biztosítottként. Abban az esetben, ha bejelentkezne biztosított őstermelőnek akkor az elég ahhoz, hogy ne kelljen ügyvezetőként járulékot fizetnie? A reá vonatkozó szabályok szerint (mivel nem újonan válik őstermelővé) az elmúlt évben 7 milló alatti őstermelői bevétele volt, így számításunk szerint lényegesen kevesebb (kb. havi 22e Ft) járulékfizetéssel “megúszná” a biztosítást. Az nem világos számomra, hogy ebben az esetben is ki kell-e egészíteni min. a minimálbérnek megfelelő összegre a járulékfizetést? Mert ha igen akkor nincs értelme váltani.

Hozzászólás a fenti cikkhez




 
© Média Online 2003-2012 | Oldaltérkép | Jogi nyilatkozat | Médiaajánlat | Impresszum