Az iskolakezdési támogatáson kívül az SZJA törvényben számos egyéb kedvezményt, adómentességet találhatunk, a legtöbbjük cégek béren kívüli juttatási formájában (vagy ezen juttatásokból álló csomag, az ún. „cafetéria rendszer” elemeiként) vehetők igénybe, de létezik néhány munkaviszonytól független adómentesség is.

Az alábbiakban a legjellemzőbb adómentes juttatásokat, költségtérítéseket vesszük végig. Az SZJA törvény 71. paragrafusa a legtöbb adómentes juttatás adómentességét éves szinten (is) limitálja, azaz felsorolja azon juttatási formákat, amelyeket egymással szabadon variálva éves szinten összesen csak 400.000 Ft-ig kaphatunk adómentességet. Felsorolásunkban jelezni fogjuk, amennyiben az adott juttatási forma beleszámít ebbe a 400.000 Ft-os keretbe.

A könnyebb átláthatóság kedvéért két nagy csoportra bontottuk az adómentes juttatásokat: munkaviszonyhoz (munkaszerződéshez) kötöttekre, és munkaviszonyt nem igénylőkre.

MUNKAVISZONYHOZ (MUNKASZERZŐDÉSHEZ) KÖTÖTT ADÓMENTES JUTTATÁSOK

1. iskolai rendszeri képzés költségének munkáltató általi átvállalása – beleszámít a 400.000 Ft-os keretbe!
2. számítógép beszerzésének munkáltató általi átvállalása (a munkavállaló legalább két évig nem adhatja el a munkáltató által finaszírozott számítógépet) – beleszámít a 400.000 Ft-os keretbe!
3. internethasználat költségének (havidíj, forgalmi díj) munkáltató általi átvállalása – beleszámít a 400.000 Ft-os keretbe!
4. helyi utazási bérlet munkáltató által átvállalása (ajánlatos a bérletről szóló számlát a munkáltató nevére/címére kérni, és a már nem szükséges bérletszelvényt is hozzácsatolni) – beleszámít a 400.000 Ft-os keretbe!
5. művelődési intézményi szolgáltatás munkáltató általi átvállalása – beleszámít a 400.000 Ft-os keretbe!
6. a munkába járásról szóló (78/1993.) kormányrendeletben meghatározott feltételekhez kötött távolsági bérlet/menetjegy költségtérítés, vagy gépkocsi költségtérítés a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és a munkahelye közötti távre (utóbbi akkor adható, ha nem jár tömegközlekedési eszköz, vagy az csak hosszú várakozással vehető igénybe, illetve ha mozgáskorlátozottság miatt nem vehető igénybe)
7. kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás céljával fizetett költségtérítés a munkavállalónak, amely az APEH fogyasztási norma és APEH üzemanyagár által számított üzemanyagköltségtérítésből, a 9 Ft/km amortizációs átalány költségtérítésből és az élelmezési költségtérítésből áll (a részletes szabályokat többek között a 278/2005. és a 168/1995. kormányrendelet tartalmazza)

MUNKAVISZONYHOZ NEM KÖTÖTT ADÓMENTES JUTTATÁSOK

1. kizárólag belföldön felhasználható, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekk (nemcsak munkavállalónak, hanem cégek személyesen közreműködő tagjának, illetve közeli hozzátartozójuknak), évente maximum a minimálbérnek megfelelő összegig (azaz idén, 2008-ban 69.000 Ft-ig) – ha munkavállalónak (illetve hozzátartozójának) adjuk, beleszámít a 400.000 Ft-os keretbe! (Az ezzel kapcsolatos kötelező adminisztrációs terheket az SZJA törvény 1.sz. mellékletének 9.1. pontjában ismerhetjük meg.)
2. étkezési utalvány: havonta választhatunk, hogy vagy kizárólag étkezőhelyi vendéglátásra/munkahelyi étkeztetésre/kökzétkeztetésre jogosító utalványt adunk havi 12.000 Ft-ig, vagy a kizárólag készétel vásárlására jogosító utalványt (ide értendő az étel-/italautomata kártya is) adunk havi 6.000 Ft-ig (nemcsak munkavállalónak, hanem szakmai gyakorlatos középiskolai hallgatóknak, és volt munkáltatójuk által a nyugdíjban részesülőknek is adható adómentesen)
3. a cég (szervezet) által üzemeltetett gépjármű útnyilvántartás alapján elszámolt gépkocsi költségtérítése munkavállaló vagy személyesen közreműködő tag (mint gépjármű vezető) számára (kizárólag APEH fogyasztási norma és APEH üzemanyagár alapján, azaz nem üzemanyagszámla alpapján – kivéve ha a cég megfizeti a cégautóadót, ez esetben a számla alapján is el lehet számolni)

Természetesen a fentieken kívül egyéb juttatások, költségtérítések is adhatók, azonban ezek adó- és járulékköteles tételek lesznek, azaz a juttató cégnek (szervezetnek) 54% szja-t valamint foglalkoztatói járulékokat kell fizetnie a nem adómentes juttatások után; összességében kb. 90%-os plusz közterhet jelent a cégeknek.

Pethes Miklós
(Konto Forte Integrált Számviteli Szolgáltatások)

Címkék béren kívüli juttatás, cafetéria, munkaügy

2 hozzászólás a(z) “Adómentes juttatások” című cikkhez

1. Majorszki Róza
   2008 november 5. 15:58

   Alapitvány magánszemélynek adhat-e pénzbeni támogatást? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van az Alapitványra nézve, illetve a magánszemélyre nézve?

2. Pethes Miklós
   2009 április 20. 11:16

   Kedves Róza!
   A kérdés megválaszolásához szükség lenne további részletek ismeretére is. Mindazonáltal megpróbálok általánosan válaszolni. Az szja törvényide vonatkozó részét (1.sz. melléklet 3-as pontja) idézve:
   A közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel (így a pénzbeli juttatás is) adómentes. Nem adómentes azonban az a bevétel, amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató - kivéve a gyógyításával közvetlenül összefüggő természetben megszerzett bevételt -, továbbá az a bevétel, amelyet a szervezettel, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezőjével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyban álló magánszemély bármilyen jogcímen kap.
   Ha a fenti kritériumnak nem felel meg a pénzbeli juttatás, akkor - hasonlóan egy munkabér számfejtéshez - szja-t és járulékokat kell fizetni/levonni.

Hozzászólás a fenti cikkhez

Név (kötelező megadni)

E-mail cím, publikusan nem jelenik meg (kötelező megadni)

Weboldal