1.) MÉGISCSAK LESZ ALKOTMÁNYELLENES HÁZIPÉNZTÁRADÓ?
Nem, de az irreálisan magas házipénztárállománnyal rendelkező cégeket mulasztási bírsággal sújthatják 2009-től. Mi számít irreálisnak? A számviteli törvény 14. paragrafusának 9-10 pontjai úgy fogalmaznak, hogy a házipénztár napi záróállományának havi átlaga nem érheti el a cég előző éves összes bevételének 1,2%-át (de minimum az 500.000 Ft-ot). Az még nem világos számunkra, hogy ha a házipénztár állományának megadóztatása egyszer már alkotmányellenesnek bizonyult, akkor mitől lenne alkotmányos most annak megbüntetése. Mindenesetre azok a cégtulajdonosok most egyelőre biztosan bajban vannak, akik cégüknek leadózott nyereségét csak papíron tartják a cég házikasszájában, de valójában azt már rég kivették, és elköltötték személyes célokra. A jogszabály minden szervezetet érint, amely alanya a számviteli törvénynek (azaz a kettős könyvvitelt vezető non-profit szervezeteket is).
2.) KÉSZPÉNZES SZÁMLÁK KIFIZETÉSÉNEK KORLÁTOZÁSA
Cégek között legfeljebb bruttó 250 ezer forint értékű számlát lehet készpénzben kifizetni 2009-től. Ezen összeghatár felett tehát többnyire a banki átutalást használhatjuk. A jogszabály megsértését 20% mulasztási bírsággal szankcionálhatják. (Art. 172. par. 20. bek.)
3.) KÖTELEZŐ CÉGAUTÓADÓ (EVÁSOKNAK IS!)
Idáig leginkább útnyilvántartás alapján számolhattunk el cégautóval kapcsolatos költségeket (üzemanyag, szerviz, parkolás, autópálya matrica, de maga a gépjármű értékcsökkenése is ide tartozik), feltéve, hogy meg akartuk kerülni a havi akár 30 ezer forintot is meghaladó cégautóadót (evások kivételével, akik mentesültek a cégautóadó fizetése alól). 2009-ben csak akkor számolhatunk el a cégautónk után azzal kapcsolatos – társasági adóalapot csökkentő – költségeket, ha megfizetjük a cégautóadót. Az új cégautóadó mértéke viszont mérséklődik: egységesen 7.000 Ft/hó lesz az 1.600 köbcentit meg nem haladó gépkocsikra, amelyek meghaladják ezt a motorméretet, azok után pedig havi 15.000 Ft-tal számolhatunk. A cégautóadóból levonható majd az önkormányzatnak határidőben megfizetett gépjárműadó („súlyadó”), valamint a cégautóadó maga is elszámolható társasági adóalapcsökkentő költségként. Mivel az új típusú cégautóadó egy vagyonadó jellegű közteher, így ez alól sajnos az evások sem mentesülnek (akiknek idáig kiváltotta az eva a cégautó adót)!
4.) MEGSZŰNIK AZ ADÓMENTES JUTTATÁSOK 400.000 FT-OS KORLÁTJA
Bizonyos munkáltatói juttatások csak egy bizonyos keretig, éves 400 ezer forintig voltak elszámolhatóak ezidáig. 2009-től megszűnik ez a keret, így korlátlanul lehet adómentesen elszámolni munkavállaló részére történő számítógép beszerzést, internethasználatot, helyi utazási bérletet, valamint munkavállalónak vagy személyesen közreműködő tagnak juttatott üdülési csekket. A munkavállalótól átvállalt iskola rendszerű képzések költségei azonban legfeljebb a minimálbér 2,5-szöröséig, a munkavállalók művelődési intézményi szolgáltatásainak átvállalása pedig a minimálbér mértékéig számolhatók el adómentesen (éves szinten).
5.) MÉRSÉKLŐDIK AZ OSZTALÉK UTÁN FIZETENDŐ SZJA
A (nem evás) cég adózott nyereségéből kivett osztalék jövedelem után a tulajdonosok 25 illetve egy meghatározott mérték felett 35 százalék szja-t (valamint egy bizonyos plafonig 14% egészségügyi hozzájárulást) fizettek idáig. 2009-től egységesen 25%-os kulccsal adózik az osztalék szja-ja (az egészségügyi hozzájárulás változatlan).
6.) ALACSONY JÖVEDELMŰEK HÁZTARTÁSI SZOLGÁLTATÁSAINAK ADÓKEDVEZMÉNYE
Ha nem éri el 2009-ben személyes jövedelmünk a 3,4 millió forintot, akkor a nevünkre és állandó lakcímünkre kért 2009-es évi lakásfelújítási, fűtésszerelési, háztartásigép-szerelési, sőt, akár gyermekfelügyeleti vagy háztartásvezetési számlák után 30% adókedvezményt vehetünk majd igénybe (feltéve, ha van miből kedvezményt igénybe venni, azaz például nem csak minimálbér jövedelemmel fogunk rendelkezni az évben). A kedvezmény kizárólag számlázott szolgáltatásokra vonatkozik, anyag- vagy eszközbeszerzésre nem. A háztartási adókedvezményen kívül még 6 további adókedvezmény marad életben, ezek is mind egységesen 30%-os mértékűek 2009-ben, és 100 ezer ft-ban vannak maximalizálva, illetve szintén csak éves 3,4 millió forintig vehetők igénybe (e feletti jövedelem esetén 3,9 millió forintig csökkenő mértékben vehetők igénybe). A fennmaradt további adókedvezményi jogcímek: hallgatói jogviszony alapján fizetett képzési költség (ne feledkezzünk meg az előző évekről hozott halasztott adókedvezményekről), magánszemély saját befizetése nyugdíjpénztári számlájára, közcélú adomány, bizonyos feltételeknek megfelelő nyugdíj- és életbiztosítási díjak.
7.) VÁLTOZATLAN MÉRTÉKŰ, EGYSZERŰSÖDŐ STRUKTÚRÁJÚ JÁRULÉKTERHEK, MINIMÁLBÉR, SZJA
Egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy a minimálbér mértéke 2009-ben is marad-e a havi bruttó 69.000 Ft-os szinten (munkaviszonyban ennek nettója 56.190 Ft, vállalkozói tagi jogviszonyban 43.125 Ft – egyéb feltételek fennállása esetén). A járulékok mértéke összességében nem változik, viszont a munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék, mint fogalmak, megszűnnek, ezek beépülnek a nyugdíjbiztosítási és egészségügyi alap céges és egyéni járulékaiba. Az szja mértéke pedig továbbra is éves 1.700.000 Ft feletti személyes (összevont) jövedelmeink után lesz 36%, ez alatt pedig 18%.
8.) ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓKÜLDÉS
Nem kifejezetten adóügyi kérdés, de mindenképp jó, ha tudjuk: 2009-ben már minden cég, aki köteles beszámolóját közzéteni (és a cégbíróságnál letétbe helyezni), elektronikusan kell ezt teljesítenie.
Pethes Miklós
(Konto Forte Integrált Számviteli Szolgáltatások)
Címkék cafetéria, eva, házipénztár, járulékok, szja
Hozzászólás a fenti cikkhez
2009 január 15. 23:20
Kedves szakértők! Kérdésem az, hogy EVA-s kettős könyvviteles Bt-ként hogyan tudok a cégből a jövőben pénzt kivenni. Idáig a metódus az volt, hogy évközben házipénztárba bekönyvelve a kp kivét, majd egyösszegben évvégén osztaléknak átkönyvelve. Köszönöm a választ előre is.
2009 február 3. 16:54
Kettős könyvelést vezető evás Bt esetében - mivel vonatkozik rá a számviteli törvény, így az osztalékkal kapcsolatos elszámolások szabályai is - csakis osztalékként lehet mindenféle plusz adó illetve járulék nélkül pénzt kivenni. Osztalékfizetésre egy évben egyszer kerülhet sor, az előző évi beszámoló elkészültekor, illetve ha a cég társasági szerződése megengedi az osztalékelőleg felvételét (de csak akkor), akkor a taggyűlés évközben (egyszer!) is jóváhagyhatja közbenső mérleg alapján osztalékelőleg kifizetését. A most bevezetett szabályozás (mely szerint a félmillió forint feletti házipénztár állomány büntethető) maga után vonja tehát azt a következményt, hogy amíg nem érkezik el az osztalék(előleg)fizetés időpontja, addig sajnos nem lehet a bankszámlára érkező pénzt kivenni, illetve a készpénzben kapott bevételeket is a bankszámlára kell befizetni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha minden törvényt be szeretnénk tartani, akkor egy évre előre meg kell tudni finanszíroznunk a személyes osztalékjövedelmünket. Még abban lehet reménykedni, hogy a 2 évvel ezelőtti házipénztár adó esetéhez hasonlóan az Alkotmánybíróság a ezen házipénztár-szankciót is alkotmányellenesnek minősíti.
A bevételi nyilvántartással működő bt-k (kkt-k) esetében azonban a megszerzett jövedelem bármikor kivehető a cégből, itt ugyanis nem beszélhetünk hagyományos osztalékról (nincs beszámoló sem, amely alapján jóvá lehetne hagyni osztalékot), hiszen a bevételi nyilvántartás alapján működő betéti társaságok (vagy kkt-k) nem alanyai a számviteli törvénynek.
Pethes Miklós
2009 március 24. 10:14
Az az 1,2% már igazából 2,0% százalék, ami alapján a limit meghatározható.
A napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.
Ez azt jelenti, hogy bármilyen előző éves bevétel esetén 500.000 Ft biztosan lehet átlagosan a napi záráskor. Ha viszont az előző éves bevétel meghaladja a 25 millió Forintot, akkor akár 500.000Ft-nál több pénzt is hagyhatunk a házipénztárban. Fontos megjegyezni, hogy a limitet nem kell minden egyes napon betartani, hanem a lényeg, hogy a napi zárások havi átlaga a korlát alatt maradjon.
Ezt írták a http://www.bruno-hazipenztar.hu oldalon legalábbis.
2009 március 30. 22:20
Kedves Pethes Úr !
És bevételi nyilvántartással működő bt-k esetében ezen jövedelmeket egy esetleges
vagyonosodási vizsgálatnál figyelembeveszi az apeh ?
Mekkora lesz a jövedelem, hiszen nincs beszámoló, miből vélelmezik ?
Hogy célszerű saját számlára juttatni hogy az bizonyított legyen mint jövedelem ?
Elég ingoványosnak érzem-e területet, örülnék némi felvilágostásnak…
Köszönöm
2009 április 2. 13:34
Kedves Érdeklődő!
A bevételi nyilvántartással működő bt-k esetében kizárólag a tulajdonosok vehetnek ki jövedelmet külön szja és járulékok fizetése nélkül. Tehát az egyik dolog, amit bizonyítani illik, hogy a tulajdonosok milyen arányban részesültek az adott év eredményéből. Ez lehet egy írásos megállapodás leginkább taggyűlési jegyzőkönyv keretében. A másik dolog, amely bizonyításra szorulna, az az éves eredmény összege. Mivel az eredmény a bevételi nyilvántartást vezető bt esetében nem megállapítható, ezért a tényleges eredmény pontosan nem kimutatható, azonban nagyságrendi becslések készíthetők akár az Apeh, akár a tulajdonosok által, különösen most, hogy 2009-től kötelezően előírták a jogszabályok a költségszámlák megőrzését az eva bevételi nyilvántartással működő cégek részére is. Mindezek után úgy gondolom, hogy a fenti megfontolásokat is szem előtt tartva, nagyságrendileg kellőképp bizonyítható a magánszemély “evás” jövedelemszerzése az éves eva bevallás és a fenti dokumentációk alapján.
Pethes Miklós
2009 április 6. 17:38
A házipénztár maximalizálása EVA kettőskönyvelés esetén gyakorlatilag betarthatatlan. Vegyek fel hitelt hogy a bankszámlán tarthassam a pénzt? Kérdés: a 250 eFt-os készpénzfizetés maximalizálásának visszavonásával nem vonták vissza egyúttal a házipénztár maximalizálását is? Egy bankkártyát egyszerűbb váltani mint hitelt felvenni a mai gazdasági válság idején.
2009 november 8. 20:36
Tisztelt Pethes Miklós!
A kettős és bevételis Evás Bt, Kft, előző évi nyereségét adómentesen kiveheti a pénz-
tárból, mivel előző évben megfizette utána a 25% evát.
Üdvözlettel:
Marcsi