Emelkednek az adóterhek, szinte nullára csökkennek az adómentesen adható dolgozói juttatások és költségtérítések, valamint változik a személyi jövedelemadó szerinti jövedelem fogalma: az ún. „szuperbruttó jövedelem” fogja átvenni az eddigi bruttó jövedelem szerepét. Részletesen:
1.) 25% helyett 30% EVA (Csak az evás gazdasági társaságokat érinti)
Változik az eva (egyszerűsített vállalkozói adó) kulcsa. 2010-től 30%-ra emelik ennek az adónak a mértékét. Ezzel egyidejűleg az eva éves bevételi határa is változik: 26 millióról visszaesik 25 millió forintra.
2.) Centralizálják az iparűzési adót (non-profit szervezeteket jellemzően nem érinti)
2010 év elején még az önkormányzatok felé kell beadni a 2009. évi iparűzési adóbevallást valamint befizetni a március 15-én és május 31-én esedékes iparűzési adó(előlege)t, ezután azonban az APEH fogja nyilvántartani ezt az adónemet, és az APEH felé is kell új bankszámlaszámokra utalni a fizetendő iparűzési adó(előlege)t. 2010-től pedig megszűnik a társasági adó eddigi azon kedvezménye, mely szerint az iparűzési adó levonható a társasági adóalapból.
3.) Megszűnik az alkalmi munkavállalói kiskönyvvel való foglalkoztatás
Az eddigi alkalmi munkavállalói kiskönyvet felváltja az „egyszerűsített foglalkoztatás” elnevezésű új rendszer (amely rendszer egyébként nemcsak az alkalmi munkavállalást, hanem a háztartási, társasházi üzemeltetői és idénymunkát is felkarolja), amelynek kereteit egy kötelezően meghatározott formájú „egyszerűsített szerződés” határoz meg, ráadásul az APEH felé is be kell majd jelenteni az alkalmazottat a munka megkezdése előtt. Az eddig megszokott időbeli korlátok 2010-től pedig a következőképpen néznek ki az alkalmi munka esetén ugyanazon munkáltatónál: 90 nap évente, 15 nap havonta, 5 nap hetente (mindhárom korlát betartandó!).
4.) Piaci ágazati átlag alapján kötelezően felveendő jövedelemminimum (kizárólag az eva alá nem tartozó gazdasági társaságokat érinti)
Az egyik legérdekesebb és legnehezebben kezelhető törvényváltozás 2010-re, amely azt mondja ki, hogy amennyiben egy (nem evás) gazdasági társaságnál az adott évre vonatkozóan történik osztalék felvét, akkor a személyesen közreműködő tagjának kötelező – tagi jövedelemhez hasonlóan – leadóznia és TB-t fizetnie az után a (vélelmezett) jövedelem után, amely egy – az adott szakmának (tevékenységnek) megfeleltethetően meghatározott gazdasági átlag alapján számolandó. A törvény alkotmányosságát jelenleg az Alkotmánybíróság vizsgálja. A nyereséges társaságokban képződő eredményt eddig sem javasoltuk osztalék ágon kivenni (hiszen már majdnem akkora közteher van az osztalékon, mint a hagyományos tagi vagy munkabérjövedelmen), így remélhetőleg ez az új szabályozás nem fog sokunknál gondot okozni, remélhetőleg alkotmányellenesség miatt talán átalakításra/visszavonásra is kerül. Utóbbi okok miatt egyelőre nem vállalkozunk a közterhek és a részletes szabályok ismertetésére.
5.) Szuperbruttó jövedelem és új személyi jövedelemadó rendszer
Biztos jól mutat majd EU-s statisztikákban, hogy 2009-ről 2010-re Magyarországon nagymértékben nőtt az átlagos személyes jövedelem. Persze arról van csak szó, hogy 2010-től a személyes jövedelem kategória tartalmazza az eddigi bruttó jövedelem céges járulékait is. Ez a céges járulék rész a magánszemély jövedelménél „adóalap kiegészítés” névre hallgat. Aki idáig bruttó 100 ezer forintot keresett havonta, arról majd azt lehet elmondani, hogy most már 127 ezer ft-ot keres havonta. Ezt hívjuk 2010-től szuperbruttó jövedelemnek (az Alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte ezt a törvénymódosítást), és ez az „adóalap kiegészítéssel” növelt szuperbruttó bér jelenti majd a személyi jövedelem adó alapját is. Az új, 2010-es szja mértéke pedig éves 5.000.000 Ft-ig (ez tehát már a 27%-os céges járulékkal növelt szuperbruttó összeg!) 17%, az e feletti rész után 32%-os mértékű. Az adójóváírás (a munkaviszonyból származó munkabér 17%-a, de maximum havi 15.100 Ft) éves 3.188.000 Ft-ig (szuperbruttó!) érvényesíthető korlátlanul, e fölött a határ fölött korlátozottan, egyre csökkenő mértékben vehető igénybe (éves 4.698.000 Ft-nál az adójóváírás kedvezménye teljesen elfogy). A számítások azt mutatják, hogy a legtöbb munkavállalót összességében pozitívan érinti az új adórendszer (a havi nettó bér akár a 15 ezer ft-os emelkedést is elérheti).
6.) Egyszerűsödő és csökkenő járulékok
A 2009 második félévétől bevezetett többkulcsos (sávos) céges járulékok (munkaadói, egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási járulék) egységes 27%-os mértékűre csökkennek (24% nyugdíjjárulék, 2% egészségbiztosítási járulék és 1% munkaerő piaci járulék). További jó hír, hogy 2010 januárjától megszűnik a havi 1.950 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás is. Az eddigi 11%-os egészségügyi hozzájárulás viszont 27%-ra nő (ezeket leginkább olyan – minimálbér 30% alatti – kis összegű kifizetéseknél kell alkalmazni, ahol nem keletkezik biztosítási jogviszony, és ezért szokásos járulékkötelezettség sem keletkezik).
7.) 2010-re vége az adómentes juttatások korszakának?
Sokak szerint a cafeteria végét jelenti majd az a törvényváltozás, melynek értelmében gyakorlatilag megszűnnek az adómentesen adható béren felüli juttatások. De a hagyományos cafeteria tételeken kívül megszűnik például a kiküldetéshez kapcsolódó napidíj eddigi (részleges) köztehermentessége is. Az új szabályozás szerint a különböző juttatások három féle kategóriába sorolhatók majd be adózás szempontjából: köztehermentes, kedvezményes közteherrel, illetve teljes közteherrel járó juttatások köreinek valamelyikébe, méghozzá a következőképpen:
a. Köztehermentes juttatások (nem terheli semmilyen adó/járulék)
i. internetutalvány (ingyenes számítógép és internet használat, nem azonos a két év utáni ingyenes számítógép juttatással, amely viszont már adóköteles!)
ii. magánszemély saját járművel megvalósuló, a lakóhely és a munkahely közötti munkábajárás és hétvégi hazautazás költségtérítése 9 Ft/km mértékig (csak munkaviszonynál!)
iii. magánszemély vállalkozási célokat szolgáló, saját járművével megvalósuló gépkocsi üzemanyag költségtérítés és 9 Ft/km amortizációs átalány (kiküldetési rendelvénnyel alátámasztandó!)
b. Kedvezményes közteherrel járó juttatások (25% szja, és a 25%-kal növelt összeg után további 27% TB, összességében tehát 58.75% közteher terheli ezeket a juttatásokat)
i. helyi közlekedési bérlet (munkaviszony vagy tagi jogviszony esetén is)
ii. melegétel utalvány havi 18.000 Ft-ig (munkaviszony vagy tagi jogviszony esetén)
iii. helyi közlekedés bérlet (munkaviszony vagy tagi jogviszony esetén)
iv. üdülési csekk a januári minimálbér (73.500 Ft) mértékéig (munkaviszony vagy tagi jogviszony esetén is)
v. iskolakezdési támogatás a januári minimálbér 30%-áig, azaz 22.050 Ft-ig (munkaviszony vagy tagi jogviszony esetén is)
vi. iskolarendszerű és nem iskolarendszerű képzéssel kapcsolatos költségtérítés a januári minimálbér 250%-ig, azaz 183.750 Ft-ig
vii. öngondoskodással kapcsolatos tételek (munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári befizetés a minimálbér 50%-ig, azaz 36.750 Ft-ig, egészségpénztári befizetés a minimálbér 30%-ig, azaz 22.050 Ft-ig, magánnyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés)
c. Minden egyéb juttatás (valamint a fentebb soroltak közül a megengedett mértéken felüli rész is), így például az ajándékutalvány, a gazdasági társaságok reprezentációja (non-profit szervezeteknél az éves bevétel 10%-án felüli része), a hideg étel utalvány, a kiküldetés napidíja, stb. adó és TB köteles, méghozzá nem kis mértékben: minden forintnyi kiadás után majdnem még egy forintnyi közterhet ró a vállalkozásokra. Érdemes kiemelni, hogy a gazdasági társaságoknál az éves bevétel 1% alatti reprezentációja eddig elszámolható volt a társasági adó szempontjából is, azonban 2010-től a társasági adótörvény adóalap növelő korrekciós tételként írja elő még az 1% mérték alatt megvalósuló reprezentációt is (azaz gyakorlatilag értelmét veszti a kávé és csoki számlák gyűjtése).
Az egyetlen könnyítés talán, hogy a felhasználók köre bővül a kedvezményes közteherrel bíró juttatásoknál: az eddig csak munkaviszony esetén alkalmazható szabályok ugyanis jövőre már (személyesen közreműködői) tagi jogviszony esetén is alkalmazhatók számos juttatási forma esetében.
Megjegyzendő, hogy a szakmán belül még viták folynak a gépkocsi költségtérítés egyes költségtípusainak elszámolhatóságának köztehermentességéről, azaz létezik olyan szakmai vélemény, amely akképp értelmezi a törvényeket, hogy a cégautó magánhasználataként kifizetett összeg, illetve a vállalkozási célokat szolgáló gépkocsi költségtérítésből a 9 Ft/km amortizációs átalány is adó- és járulékköteles. A kérdés tisztázása érdekében állásfoglalást kértünk az APEH-tól, amelyre adott választ igyekszünk minél előbb megosztani a cégvezetőkkel.
8.) Ingatlannal rendelkező társaságok megadóztatása
Amelyik vállalkozás eszközeinek több, mint 75%-át ingatlan teszi ki, bizonyos esetekben a társaság tulajdonosa adót kell, hogy fizessen, ha részesedését eladja, vagy a jegyzett tőkét a cégből kivonja.
Címkék adó, cafetéria, eva, vállalkozás
Hozzászólás a fenti cikkhez
2010 március 5. 18:32
A cikk jó!!!
Amit kérdezek: Nyugdíjas tagi jövedelméből milyen levonások vannak?
A munkáltató költségei + a jövedelemből levont költségek.
Egyébként egy értelmezhető táblázat de jó lenne!
Üdv.